Elmentem a JYP Entertainment meghallgatásra.Elég sokan voltak.Én a 4502. sorszámot kaptam,így holnap fog rám kerülni a sor.
Reggel egy kissé izgulva kelltem.Úristen!Mi van ha tovább jutok?Vagy ha a döntőig eljutok?És ha beállítanak majd gyakornoknak?Vajon hány évig tartana a gyakornokságom?És hányan lennénk egy csapatban?Vajon jól kijönnék velük?De várjunk csak!Miért ezeken töröm a feje.?Még ott sem vagyok,de máris azon gondolkodom,hogy mi van ha.
Inkább elmentem megmosakodni. Háromszor is megmostam a fogamat,és még meg is fürödtem!Én mindig esténként szoktam fürödni.Mindig!Kivéve ma...Felvettem valami kényelmeset,majd minden szükséges dolgot beledobtam a táskámba.Hívtam egy taxi-t és elindulta.mAmikor odaértem felhívtam Jackson-t.
-Itt vagy?-kérdezte.
-Aham.Majd látjuk egymást. Szia!-tettem le majd magabiztosan léptem be az épületbe.Ott egy nő elvezetett az aulában,ahol már sokan várakoztak.
Úgy három és fél órával később engem is behívtak.
-Jó napot!Én vagyok a 4502-es számú.-hajoltam meg.
-Mit adsz elő?-kérdezte az egyik székben ülő férfi. Látszott a zsűrik nyúzott arcán,hogy már ki vannak.
-A Sakura-t.-mondtam mire bólintottak.Elindult a zene...Én elkezdtem énekelni. Nagyon ideges voltam.Sokat is hibáztam a dal közben. Biztos,hogy ők is észrevették,de semmi érzelem sem tükröződött az arcukról.Ezután az EXO Overdose-ára táncoltam.Az valamennyire jobban sikerült. Meghajoltam és elhagytam a termet.Aish!Ez nagyon rosszul ment!
-Halo?-vettem fel a telefont.
-Katy?Hogy sikerült?Hmmm?-szólt bele vidáman Jackson.-Halo?Miért nem válaszolsz?Haaa???-kinyomtam.Istenem de idegesítő komolyan!Kikapcsoltam a telefonomat és a táskám mélyére süllyesztettem.Most egy kis levegőre és csöndre van szükségem...
Leültem egy padra és a térdemre támaszkodva vettem nagy levegőket.
Hirtepent valaki megölelt hátulról.Amikor hátra fordultam,
-Zelo!-ugrottam az említett nyakába,majd puszikkal halmoztam el.
-Na,Katy!Most már elég lesz...-állított le.
-Jaj,Istenem!Tudod te,hogy mennyire hiányoztál?Olyan régen láttuk egymást...
-Sajnálom.De most visszajöttem!
-Ja,tényleg!Láttam az összes MV-teket.És nagyon imádom!-kezdtem el ugrálni.
-Tényleg?Tetszettek?Megkönnyebbültem....-sóhajtott egy nagyot.
-Hé!-löktem vállba.-Mi van veled?Milyenek voltak a napok nélkülem?Nagyon hiányoztam,mi?
-Igen!Már a halálomon voltam,nélküled olyan,mint levegő nélkül!És te,hogy bírtad nélkülem?Én is hiányoztam,mi?
-Hát nem éppen. -mondtam,mire egyből lehervadt a mosoly az arcáról.-Csak vicceltem!Nagyon hiányoztál!Már a síromat ástam.-öleltem magamhoz jó szorosan.-Zelo...
-A-a.Nem Zelo.-rázta a fejét a fiú.
-Mi van? -néztem rá kérdőn.
-Oppa.Ne mondd,hogy nem emlékszel!Nem emlékszel az ígéretünkre?
-De.Sajnos emlékszem-sütöttem le a szemem miután ezsembe jutott.Nem akartam,hogy lássa,elpirultam.
-Na,gyere csak.-húzott magához és az ölébe ültetett. -Mondd.Oppa.
-O...Oooooooooo....-éreztem,hogy lángolok.
-Na....Mondjad.
-Oppa.-mondtam gyorsan.
-Mi?Nem hallottam.És a szemembe mondd.-az államnál fogva felemelte az államat.
-Oppa...-mondtam rákvörös fejjel.
- Tudod milyen-
-Hívnak.-mondtam.Kihalászta a telóját a nadrágzsebéből és egy kicsit arrébb ment.
-Bocsi,de mennem kell.-vakarta a tarkóját.Telefonszámot cseréltünk,majd megígérte,hogy majd hív.
Haza mentem.Amikor bele tettem a zárba a kulcsot,észrevettem,hogy nyitva van az ajtó.Körülnéztem és megpillantottam egy kukát nem messze az ajtómtól.Felkaptam a tetejét és óvatosan lépkedtem befele.
Sötét volt bent.Véletlenül ráléptem valamire,ami a lábam alatt recsegett.A konyha felől mozgolódást észleltem.Közelebb mentem és láttam,hogy valaki az asztalnál ül. A kezemben lévő kuka fedelet fegyverként használva,tarkón vágtam az illetőt,aki lefejelte az asztalt,majd úgy is maradt.
-Au-szólalt meg pár perc után.
Felkapcsoltam a lámpát és ijedten oda rohantam Jacksonhoz.
-Jól vagy?Úgy sajnálom!Azt hittem,hogy valaki betört...-miután vissza tért az élők közé,gyorsan egy ragtapaszt nyomtam a tarkójára,mert egy kicsit sebes lett a bőre.A kuka fedelet pedig visszavittem a helyére,majd leültem a fiú mellé.
2015. május 30., szombat
8.rész-Meghallgatás
2015. május 22., péntek
7.rész-Baba
Hanyatt fekve a földön bámultam a plafont és az elmúlt órákban történteken gondolkodtam.Mielőtt Jenny pofon vághatott volna Jackson elkapta a lány kezét. Láttam a haragot Jenny szemében. Mintha tényleg a halálomat kívánta volna...
-Na,mi van?-guggolt le mellém Jackson.
-Semmi.Csak gondolkodok...
-Min?-kérdezte.
-Az élet nagy dolgain.
-Mint például?
-Hogy az a valami az arcodon pattanás e.-röhögtem fel,mire a fiú az arcához kapta kezét.-Nyugi,nincs ott semmi.
-Ez gonosz volt tőled Katy!Most nem fogok hozzád szólni!-fordított nekem hátat.
-Hé,csak vicceltem!Ne duzzogjál már!-öleltem meg hátulról.-Ha veszek neked fagyit,megbocsátasz?
-Hááát...Hadd gondolkodjak el.Milyen fagyit?-fordította fejét egy kicsit felém.
-Amilyet akarsz.
-Benne vagyok!-ugrott föl majd felhúzott és egy hosszú ölelés után a kezemet megfogta és maga után húzott. Egy kisebb bolt előtt megáltunk.Bement engem kint hagyva.Míg bent volt,én a nagy tömeget figyeltem a park közelében. -Itt is vagyok!-adta a kezembe a csokis fagyit Jackson.
-Köszönöm!-majd a parkba indultunk. -Hümmm,szerinted jelentkezzek a meghallgatásra?-kérdeztem hirtelen.
-Milyen meghallgatásra?
-Láttam,hogy a JYP meghallgatást tart.Gondoltam kipróbálom.Szerinted jó ötlet lenne?-néztem fel félve.
-Persze!És jujj de jó lenne,ha majd együtt kéne dolgoznunk!Ha szeretnéd el is kísérlek!
-Inkább ne.De még nem biztos.
-Oké,oké. De én nagyon örülnék ha egy helyen dolgoznánk.
-Miért?
-Az titok.-mosolyodott el.
-Mindjárt itt a szülinapom. -jutott hirtelen eszembe.
-Mi?Mikor?
-Jövő hét vasárnap!
-Ó,és mjt kérsz?
-Semmit.
-De.Valamit kérned kell!Bármit kérhetsz,én megadom!
-Nem kell!Tőled elég egy ölelés is.
-Akkor...Voltál már randin?
-Randin?Nem tudom...Azt hiszem voltam.Bár nem vagyok benne biztos,hogy tényleg azok voltak.-gondolkodtam el.
-Akkor jó.Remélem szombaton szabad vagy,mert elviszlek egy igazi randira,amit soha nem fogsz elfelejteni!
-Ha te mondod...Szerintem mostmár menjünk haza!Ja,és Jackson!-kaptam el gsorsan kezét.
-Mi az?-fordult felém.
-Köszi. A mosdós dolgot. Megmentettél.Ki tudja mi történt volna,ha nem állítod meg...
-Katy,ne foglalkozz vele.Jó?-bólintottam. -Most,hogy jobban megnézlek inkább Katy babának foglak hívni.
-Baba?-néztem rá furán.
-Aha.Na gyere,menjünk haza!-indult el és egyik kezünkkel a fagyit,a másikkal egymásét fogtuk.
